A régi szerzők, elsősorban Firmicus Maternus speciális módon használták az Antiscion pontokat. A Bak-Rák tengelyre tükröztetett Antiscion pontok úgy kötnek össze jegyeket, hogy ennek a kapcsolódásnak mindkét végpontján akkor, amikor a Nap az adott fokokon tartózkodik, azonos lesz a nappal és az éjszaka hossza, mivel a Napnak azonos a deklinációs foka. Ennek a fény-sötétség aránynak az azonossága az, ami miatt a régiek úgy gondolták, hogy az Antiscion révén összekapcsolódó zodiákus fokok speciális kapcsolatban állnak egymással. Ha egy bolygó egy adott zodiákus jegy megadott fokán áll, akkor az ehhez a fokhoz tartozó Antiscion pont olyan lesz, mintha maga a bolygó ott is megjelenne. Mindaz, amit a bolygó jelent mintegy áttranszformálódik a kapcsolatban lévő másik fokhoz tartozó helyre. Így egyrészt kapcsolat alakulhat ki két égitest között, ha az adott bolygó esetében egy másik bolygó áll a kivetülő Antiscion foknál. Ezt szimbolikusan úgy lehet értelmezni, mintha a két égitest „együttállásba” kerülne. Természetesen az ilyen Antiscion kapcsolódás egyfajta rejtett, titkos, belső kapcsolatot jelöl a bolygók között. Ha pl. a Nap a Szűzjegy 5°-án áll, és mondjuk a Mars a Kos jegy 25°-ánál van, akkor közöttük Antiscion kapcsolat jön létre. Modern értelemben ilyenkor a Szűz napjegyű szülött átszíneződik a Mars vitalizáló, energikusságával, pedig látszólag a képletben nincs is közöttük aspektus szerinti kapcsolódás (hiszen a távolság közöttük 130 foknyi).
A Klasszikus asztrológiában erőteljesen jelen volt a bolygók univerzális szignifikátorként való szerepeltetése. Ezt elsősorban a Nap és a Hold tekintetében vizsgálták a régiek. A Nap univerzális szignifikátora volt az apának, a Hold pedig az anyának (bár a régi szövegekben elsősorban az apát képviselő Nap szerepel többször a példaszövegekben). Firmicus Maternus példájában, amit az Antiscion használatáról ránk hagyott, szintén a képlet tulajdonosának az apját, illetve az apával történő sorseseményt értelmezi ezzel a módszerrel.
A Nap, aki a képletben valahol megtalálható, tehát a szülött apját fogja jelölni univerzális szinten. Elsőként a kiinduló helyzetét kell értelmezni, hogy milyen házban áll stb. Aztán meg lehet vizsgálni azt, hogy a Nap Antiscionja révén melyik területére „kerül” a képletnek, és ezt is vizsgálni lehet az apával kapcsolatosan. A sorshelyzet szempontjából lényeges, hogy milyen „természetű az Ascendenshez képest” az a hely ahol a Nap áll, és ahol megjelenik.
A Sarokházak cselekvést, aktivitást, a Követő Házak stabilitást, megfontoltságot és biztos előrejutást, míg a Hanyatló Házak „sodródást” és bizonytalanságot, törekvést és nehezebb előrejutást eredményezhet. Ha tehát a Nap mondjuk egy Sarokházban áll a képletben, akkor ebből a szempontból az apa cselevési potenciálja kedvező lesz általánosságban. Míg, ha az Antiscionja révén egy Hanyatló Házba „kerül”, akkor az apa sorsában több akadály, nehézség és megpróbáltatás kerül majd az élete során előtérbe.
Ezek mellett természetesen mindkét Házat, mint életterületet is értelmeznünk kell a Nap (apa) kapcsán. Egy rövid kis példán bemutatom a módszert:
Elizabeth Clare Prophet, amerikai látnok és prófétanő képletében a Nap a Kos jegy 17° 55’-én áll a 10. Házban. Sarokháza pozícióban van. Ha őt vesszük a fentiek értelmében az apa univerzális szignifikátorának, akkor láthatjuk, hogy az apa egy eléggé marsikus jellegű ember lehetett. Német származású ember volt és katonaként szolgált az I. Világháborúban, ami miatt később az amerikaiak eléggé ellenségesen viselkedtek vele szemben, mert kémkedéssel is megvádolták a II. Világháború időszaka alatt. Ez a Nap trigon kapcsolatban áll a képletben a Nyilasban lévő Holddal, aki egyben a születési uralkodó. Az apának ilyen értelemben jó kellett legyen a kapcsolata, mind az édesanyával (akit a Hold jelez univerzálisan), mind pedig magával a szülöttel, hiszen a Hold egyben születési uralkodója a képletnek. Ez azonban nem volt igaz a tényleges történések szempontjából. Clare Prophet visszaemlékezéseiből tudható, hogy komoly gondjai támadtak olykor az apja iszákossága és erőszakos természete miatt.
Ha megvizsgáljuk a Nap Antiscionját, akkor az a Szűz jegy 12° 04’-re kerül a 3. Házba. Ez egyrészt jelöli, hogy az apa, akit alapból egy cselekvőképes, sarokházas Nap jelöl a képletben az élete során egyre inkább elveszíti a sorsa feletti irányítást, mert az Antiscion pont egy hanyatló házba kerül. És az Antiscionja révén kvadrát aspektusba kerül a Nyilas 14° 01’-én álló Holddal, így mind az édesanyával, mind a szülöttel olyan lesz a kapcsolata, ami már tükrözi a visszaemlékezésben leírtakat, de mindez elsősorban a család belügye marad, a négy fal között zajlik le az esetek nagyobb részében, hiszen az Antiscion kapcsolódás rejtett, belső kapcsolódást jelez az égitestek között.
Villányi Miklós
asztrológus
