A transzcendentális karmaasztrológia egyik alapvető tétele, hogy ha egy égitestet megpillantunk és nevet adunk neki, az onnantól kezdve létezik és hat – tehát figyelembe kell vennünk. Aminek ugyanis nevet adunk, az sorsot kap és visszatükröződik ránk. A hagyományos égitestek az asztrológiai képlet alapvető rétegét biztosítják; létezik azonban egy karmikus mélyréteg is, amelyet a szoros orbiszú transzcendens égitestek (aszteroidák, kentaurok, állócsillagok) mutatnak meg.
Astraea, az 5. számú aszteroida
Jelképe: Astraea esetében is többfajta asztrológiai jellel kísérleteztek, és kezdetben az igazságosság általános jelképeit, horgonyt vagy mérleget alkalmaztak a jelölésére. A végleges szimbólum, amely egy jobb felé hajló ívelt vonalból és két kis körből áll, emlékeztet ugyan egy kétkarú mérlegre, de jóval több is kiolvasható belőle. Az átlós hullámos vonal balról (a múltból, a femininből) indul és jobbra felfelé (a jövőbe, a maszkulin felé) tart, a két „serpenyő” pedig a szellem körét duplázza meg. Ez a jel összeköttetést teremt férfi és nő, múlt és jelen, a földi sík és az isteni szféra között, s Asztraea mítoszára is utal.
Mitológiai megfelelője: Asztraea (jelentése „csillagleány”), Zeusz és Themis leánya, az igazság Istennője
Archetípusai: Jusztícia (Igazságosság), a négy fő erény közül az egyik, (a tarot Nagy Arkánumának eredeti VIII. számú kártyája, a karma lapja); a Szűz Királynő.
Az Astraea nem különösebben prominens az égbolton, meglehetősen halovány és kicsiny méretű, ennek ellenére (nevéhez híven) csillagászati szempontból rendkívüli volt a felfedezés jelentősége. Előtte ugyanis a négy első aszteroidát negyven éven keresztül kisméretű bolygóként tartották nyilván, s a megpillantása után indult el a felfedezéseknek az a dömpingszerű folyamata, amely még ma is tart. Egyértelművé vált, hogy az aszteroidák egy teljesen újfajta égitesttípust képviselnek a Naprendszerben, ráadásul több-ezer létezik belőlük.
A mítoszok szerint Asztraea – a Csillagleány – az utolsó istennő volt, aki a Vaskorban még együtt élt az emberekkel. A görög felfogás szerint az Aranykortól kezdve a világ hanyatlásnak indult, s az ezt követő korszakok egyre sötétebb, egyre primitívebb társadalmakat eredményeztek. Hésziodosz görög történetíró öt korszakot különböztetett meg: az Aranykor Kronosz hatalmával ért véget, Zeusz uralkodása pedig az Ezüstkorban kezdődött, majd folytatódott a Bronzkorral és a Hőskorral. A Vaskor képviselte a hanyatlás legutolsó fázisát, amely során az istenek elhagyták a Földet, az emberiség vaddá és kegyetlenné, az élet pedig rendkívül nehézzé vált. Testvérgyilkosságok, tiszteletlenség, butaság, faragatlanság jellemezte a mindennapi életet (egy kicsit mintha a mai korra hajazna…), s az Aranykor harmóniája végképp elveszett. Asztraea tartott ki az istenek közül a legtovább a Földön, de végül ő is megundorodott az emberek kegyetlenségétől. Örökre elhagyta őket és visszaköltözött az Olimposzra, azonban ott sem találja a helyét, mert sokkal tisztább és egyszerűbb, mint a társai, ezért arra kéri apját, helyezze inkább az égboltra, s a mítosz szerint ekkor születik meg a Szűz csillagkép, amely az igazságosság ősi jelképét, a kétkarú serpenyős mérleget tartja a kezében. Egyébként ez a legelső görög utalás a Mérleg konstellációra. Az emberek azóta is várják, hogy Asztraea visszatérjen közéjük, s vele együtt ismét az Aranykor civilizált bősége uralkodjon a Földön. A reneszánszban Asztraea a magas kultúra őrzőjévé és letéteményesévé alakult át, aki a barbár évszázadok elmúlásával visszahozta az Aranykor eszméit; Angliában pedig I. Erzsébet királynő szűzies archetípusát testesítette meg, aki nem ment férjhez, hogy figyelmét teljes egészében az alattvalóinak és a birodalmának szentelhesse.
A transzcendentális asztrológiai olvasatokban Astraea szerepe azért lényeges, mert azt a képességet jelöli, hogy valaki mennyire hajlandó kitartani egy nehéz – sok esetben már réges-régen túlhaladott – helyzetben, illetve hogyan tud, s milyen mértékben hajlandó a sorsán változtatni. Hozzá kapcsolhatjuk éppen ezért a „karma-törés” képességét, vagyis azt az erőt, amely alkalmassá teszi viselőjét arra, hogy megszakítson egy nehéz karmikus láncfolyamatot. Véleményem szerint léteznek sorsváltoztató és sorselszenvedő lelkek, s egy prominens helyzetű Astraea az előbbire utal. Érdekes módon egy tengeri csigafajtát is ezzel a névvel jelölnek, ha pedig nem hiszünk a véletlenekben, akkor érdemes egy pillantást vetnünk ezekre a csodaszép élőlényekre. Azt láthatjuk, hogy házaik alakja a Fibonacci spirált őrzi, amely plasztikusan jeleníti meg a természetet átható harmóniát, hiszen arányszámai az aranymetszéshez kötődnek. Astraea az Univerzum spirális fejlődését, a folyamatosan táguló lehetőségeket, a szemünk előtt kibontakozó sorsot is szimbolizálja, amit mi magunk építünk a cselekedeteinkkel és a gondolatainkkal. Átalakító ereje miatt az égitest elsősorban a tűz őselemben érzi jól magát, de a másik hárommal is jól harmonizálható. Archetípusa ugyan kötődik Jusztíciához, de érdemes tudni, hogy létezik róla elnevezett égitest, a 269-es számú Justitia, éppen ezért hozzá rendeljük a jog és igazságosság kérdésköreit, míg Astraea sokkal inkább a sorsváltoztatás képességét és folyamatait felügyeli.
Asztrológiai jelentése:
- A kitartást és a helytállást képviseli mindenfajta nehéz vagy reménytelen helyzetben.
- Hozzá tartozik az „Aranykorból” származtatható, magasabb rendű misztikus-mágikus kultúra és az ezoterikus ismeretek.
- Az Univerzum erőinek spirális harmóniáját szimbolizálja.
- Jelölhet ősi civilizációkhoz kapcsolódó tudást és képességeket (például Atlantisz, Mu, Egyiptom, Peru, vagy Tibet).
- A felfedezése után változott meg a négy első aszteroida szerepe és státusza, ezért jelöli a gyökeres változtatás, a sorsfordítás, a „karma-törés” képességét.
- Eleme megmutatja, hogy a négy lehetséges pszichológiai módozat közül melyik az, amelyet sorsdöntő helyzetekben segítségül hívhatunk (a tűz az intuíciót, a föld a józan, praktikus megoldásokat, a víz az érzelmeket, a levegő pedig a logikus gondolkodást jelöli).
- Házhelyzete utal azokra az életterületekre, ahol szükségünk lehet a sorsunk megváltoztatására, a sorsfordítás vagy sorsfelvállalás képességére.
- Ha prominens egy születési képletben, akkor jelezheti, hogy a szülöttnek különleges adottsága van arra, hogy szembenézzen egy nehezebb karmikus témával, megvizsgálja, és eldöntse, akarja-e folytatni vagy végleg lezárja. Vagyis lehetősége van arra, hogy kimondja: „itt és most elég, mást akarok”, és ezáltal képes legyen fordítani a sorsán.
- Jelölheti a karma-törő archetípusát is, amikor amikor valaki azért inkarnálódik, hogy egy nehéz családi, párkapcsolati, vagy csoport karmát megtörjön, amely hosszú időn vagy több generáción keresztül gúzsba kötötte a résztvevőket.
Fényszög-kapcsolatai:
Az Astraea akkor prominens igazán, ha a személyiségjelölőkkel (Nap, Hold, aszcendens), a személyes bolygókkal, vagy a tengelyekkel áll szorosan együtt. Ilyen esetekben jelzi azt a képességet, hogy a szülött lezárhat egy nehezebb karmát anélkül, hogy félnie kellene a „büntetéstől.” Egyébként sem másoktól kapjuk a feladott karma miatti esetleges büntetést, hanem saját magunktól. Amikor a köztes létben szembesülünk azzal a ténnyel, hogy már megint kikerültünk egy feladatot vagy elodáztunk egy megoldandó problémát, akkor a lélek gyakran még nehezebb sorssal, még komolyabb vállalással érkezik vissza egy következő inkarnációba. A Szaturnusszal alkotott fényszögei általában azt jelölik, hogy a lélek minden körülmények között az útján akar maradni, és nem hagyott magának túl sok szabad mozgásteret, bármekkora nehézségekkel kell szembenéznie. A transzcendens égitestekkel azonban a sorsváltoztatás igényét vagy képességét jelzi. Az Uránusszal például váratlan, különleges eseményeket, a Neptunusszal misztikus élményeket vagy önfeláldozást igénylő döntéseket vonz be. A Chironnal nehéz karmikus sebeket tud elengedni, a Plútóval pedig a transzmutáció, a teljes átváltozás képessége adatik meg a szülöttnek. Másfél-kétévenként az Astraea együttáll valamelyik holdcsomóponttal, amit szintén lényeges értelmezni. Ha a leszállóval áll konjunkcióban, akkor azt jelzi, hogy a szülöttnek voltak sorsváltoztató életei, amelyeket karmikus tudásként magában hordoz; ha pedig a felszállóval, akkor erre az életre kapta feladatul, hogy elsajátítsa.
Griga Zsuzsanna
Karmaasztrológus
www.the-dreamweaver.net
