Az időjárás meghatározás a Naprendszer bolygóinak és azok gravitációs mezejének hatását kutatja a légkörre, és ezen folyamatok feltérképezésével jelzi előre az időjárást bármely időpontra és helyszínre. Az időjárás meghatározás új módszer az időjárási előrejelzésre, amely nem igényli az aktuális légköri állapot termodinamikai (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) jellemzőinek méréseit (az okozatokat), ismereteit, mint a hagyományos meteorológiai előrejelzések, hanem az okok matematikai modellezésével oldja meg ugyanezt.

Hivatalos meteorológia és kutatómunkánk lényege

A hivatalos meteorológia tudománya a ciklonokat és anticiklonokat spontán képződményeknek tekinteti. A számítógépek korában a Föld különböző pontjain mérőautomaták segítségével szolgáltatnak folyamatosan adatokat a hőmérséklet, légnyomás és páratartalom, mint három termodinamikai paraméter aktuális értékeiről, és ezekből az áramlástan módszereivel próbálják a ciklonok és anticiklonok mozgását nyomon követni.

Ezzel több probléma is van. A nagyon sok mért adat feldolgozása nagy számítási kapacitást igényel. Ebből egyrészt következik a változók növekedése az idő függvényében. Másrészt az áramlástani jelenségek közül csak nagyon kevés esetet tudunk pontos és egzakt matematikai egyenletekkel felírni. Ezeken kívül ismeretes, hogy a Föld időjárását alapvetően a Nap – mint a Naprendszer központi égiteste – határozza meg, viszont idáig nem vették figyelembe a többi égitest légkörre gyakorolt hatását. Idáig nem volt teljesen tisztázott az, hogy az Egyenlítővel párhuzamos légáramlásokat mi gyorsítja fel a talajhoz képest rájuk jellemző sebességre, és mi adja a nyugati és a passzátszelek jellemző átlagsebességének a nagyságát. Alapvető tény, hogy a Nap sugárzásának beesési szögével próbálnák meg leírni a légkörben zajló folyamatokat, ami viszont önmagában nem magyarázza meg eléggé, matematikailag is levezethetően a mérsékelt övek létezését, és az ott megjelenő ciklonok kimélyülését. Ezért szükséges az, hogy találjunk olyan külső hajtóerőket, amelyekről feltételezzük, hogy azokkal a légköri események kapcsolatban vannak és ebből következően a cél az, hogy három napnál további időtartamra is megbízható előrejelzést lehessen készíteni, ami elsősorban a mezőgazdaságot, másodszorra az energiaipart, a turizmust és egyben a magánszemélyeket megbízhatóan tájékoztatja a jövő időjárási eseményeiről.

Az időjárás meghatározás jelenleg alkalmazott módszere szintén áramlástanon alapul, de rengeteg mért adat helyett a ciklonok és az úgynevezett ciklogenezisek középpontjainak mozgását veszi figyelembe, és helyhez kötött időben változó kezdeti és peremfeltételek helyett középpontokkal rendelkező örvényterek felerősítése és elgyengülésén alapul. Mivel ezen örvényterek földrajzi koordinátái időben változnak, viszont követik a Naprendszer bolygóit és azok pályáit, matematikailag stabil és jól kiszámítható kezdeti feltételeket ad az időjárás előrejelzésére, így az időjárás nem csak egy hónapra, hanem akár évszázadokkal előre is meghatározható. Ezért is kapta módszerünk az időjárás előrejelzés helyett az időjárás meghatározás nevet.

Az időjárás rendszernek működése asztrológiai szemmel

Eddigi megfigyeléseink szerint a csillagjegyek szerepe elhanyagolható a Föld időjárásában, a Naprendszeren belül a nagybolygókat és azoknak egymáshoz viszonyított helyzeteit, azok hatásait kell figyelembe venni. Az elmélet szerint a Naprendszerben keringő égitestek gravitációs terei a Földről látható pozíciójuknak megfelelően vetíthetők le a Föld megfelelő hosszúsági GPS koordinátákra. Ez a vetítés mindig a Nap delelési pozíciójához viszonyítva történik és a Földet 90°-onként felosztva ismételhető meg. A Nap gravitációs terének pozíciója Európában Írország, Amerikában Észak-Dakota állam északi határán a kanadai határszélen, Ázsiában Mongólia és Kazahsztán határától nyugatra, nagyjából Semey városa fölött, illetve a Csendes óceánon a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger között a Dátumválasztó vonalnál található. A Nappal konjunkcióban levő, vagy vele szembenálló bolygó anticiklont hoz létre ezeken a területeken. Ilyenkor gyakori a szeles és a szélsőségesen meleg, vagy hideg időjárás, sok esetben hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. Ismeretes például a mostani dániái szélvihar a Szaturnusz és a Nap együttállása során, ami súlyos, több ember életét követelő vonatbalesetet okozott. Ezt az együttállást segítette a többi bolygó tömegvonzásának hatása.

Az előbb említett pozíció négyesek, ahol a Nap helyezkedik el, az időjárás meghatározás legnagyobb rejtélye, amiből viszont a többi bolygó pozíciója és egyben a légköri folyamatok hajtóerejei matematikailag levezethetők, és a bolygókat is értelemszerűen négyszer kell a Föld térképére vetíteni. A bolygók égi látszólagos napi szintű vándorlási iránya határozza meg, hogy az adott bolygó gravitációs terének vetülete (a továbbiakban: bolygó) ciklont, vagy anticiklont okoz.

A Naphoz képest előre haladó két belső bolygó (Merkúr és a Vénusz) anticiklont, ha ezek hátrálómozgást végeznek, ciklont okoznak. A Mars és a külső bolygók hatása ciklonáris. A bolygók gravitációs terei pályájuk miatt szélességi körönként is máshol hatnak. Naphoz képest kvadrátban levő bolygók gravitációs tere a 35°-os szélességi körre, amíg a konjunkció, vagy a szembenállás esetén az 50°-os szélességi körre vetíthetők. Ebből következik, hogy a Naphoz képest kvadrátban levő bolygók mediterrán ciklonokat és melegbetöréseket okoznak, amik nyáron erősek. Télen ugyanezek a jelenségek nagy havazásokért felelősek. Szembenállás, vagy konjunkció esetén az Észak-atlanti ciklonok jellemzőek itt Európában. Az asztrológiában ismeretes fényszögek harmonikus és diszharmonikus jellege lényegében egybeesik az orvosmeteorológiában ismert frontérzékenységekkel. A kvadrátok diszharmonikus fényszöge megmagyarázza a melegfrontok esetén tapasztalható tompaságot és a hidegfrontok esetén az akkor jelentkező pörgősebb időszakokat. Ezek a fronthatások okozói, amik egy napnál rövidebb időintervallumban az országban végigvonuló viharokat is okozzák, a Holdnak köszönhetők. Telehold és újhold idején ezért közismert népi megfigyelés, hogy hűvösebb van, mint a negyedek idején.

A Hold szerepe a Föld légkörében

A szerepe kettős. Az egyik szerepe az előbb említett ciklon-anticiklon szerepét jelenti. Másik szerepe pedig a Holdnak, ahogy az asztrológiában is erősíti a bolygók hatásait, úgy a Föld légkörében is felerősíti egy bolygó időjárásra gyakorolt hatását konjunkció, vagy szembenállás idején. A nyári villámárvizeket hozó, illetve erős, jégesővel kísért zivatarok, és az úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszerek gyakori oka az, hogy a Hold tömegvonzása Magyarországra vetül. Télen az erősebb havazásokért is ugyanez a jelenség felelős. Egy ciklon nagyjából 29 nap alatt kerüli meg 360°-ban a Földet, ami épp a Hold Föld körüli keringési idejével esik egybe.

A többi égitest szerepe a Föld légkörében

A Napnak az eddig is ismert szerepe mellett az időjárás meghatározás elmélete szerint a fentebb említetteknek megfelelő anticiklonáris szerepe van, egyébként passzív szerepet játszik, mert pozíciója időben változatlan. A Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz Földhöz való közelségük és tömegük miatt erősebben, nagyobb átmérőjű területen, a Merkúr, az Uránusz és a Neptunusz kisebb területen és gyengébben hatnak. Előbbiek hatásai 1500-2000 km átmérőjű körben, míg utóbbiak hatásai 500-1000 km átmérőjű körben fejtik ki hatásaikat. A bolygók nem közvetlenül okozzák a ciklonokat, hanem a ciklogenezisek helyeit jelölik ki a légkörben. A Hold erősítése (konjunkció, vagy szembenállás) miatt alakulnak ki az erősebb esőt (vagy télen a havazást), zivatarokat okozó ciklonok. Tartós csapadék jelentkezik, ha két bolygó egymással együttáll, vagy szemben áll és a Holdhoz hasonlóan felerősítik egymást. Ilyenkor több napos esők, de a téli, késő őszi, vagy kora tavaszi időszakban akár 2 hétig is tartó rossz idő jelentkezik az érintett területeken. Tőlük nyugatra ilyenkor jellemzőek a nagyon erős hidegbetörések, keletre pedig a melegbetörések. Napi szinten az égi pozíció megadja a zivatarok keletkezésének, esőfelhők keletkezésének, a ciklonok kimélyülésének kezdeti időpontját is. A Nappal konjunkcióban álló bolygók a kora délutáni zivatarokért, míg a vele szemben álló bolygók az éjszakai-hajnali zivatarokért, esőkért felelősek.

További különleges szerepek

Vénusz
A hideg tél-meleg nyár, vagy a hűvös nyár és enyhe tél párosok egymás utáni váltakozását az időjárás meghatározás a Vénusz aktuális pozíciójának és a Föld forgástengelyének dőlésszögének változásának közös hatásaival magyarázza. Míg télen a Föld forgástengelye úgy változik, hogy a Naptól (delelés szerinti napállástól) keletre levő égitestek fölfelé, a zenit felé, míg a nyugatra levő égitestek a horizont felé, lefelé mozdulnak el, ezért a vetítés szerint a keletre levő Vénusz hideg telet okoz. Nyáron épp az ellenkező módon és irányba dől a Föld forgástengelye, ezért a nyár meleg lesz. ha a Vénusz viszont keletre van a Naptól, akkor az ellenkezője történik. Vagyis összességében az Esthajnalcsillagként emlegetett Vénusz, ha hajnalcsillagként viselkedik, Magyarországon fokozza, míg ha esti csillagként viselkedik, inkább mérsékli a szélsőségeket.

Merkúr
A Merkúr különlegessége annak időszakos fordulóiban mutatkozik meg, mivel irányának gyors változása önmagában is képes ciklont okozni a gravitációs erőtere által generált áramlástani leválás miatt. Észak-déli vándorlási iránya a fentiek mellett nagyban befolyásolja a hideg és a meleg időszakok jellegét. Ez a 2017 tavaszán is tapasztalt szélsőséges esetekig is képes fokozódni, amikor is márciusban április végének megfelelő hőmérsékletű meleget, míg áprilisban gyakorlatilag február közepének megfelelő hőmérsékletű időjárást, április 19-én pedig intenzív havazást lehetett tapasztalni Magyarországon.

Sagittarius A*
A Tejútrendszer magjának kulcsfontosságú, hogy a Föld tengelyferdeségi dőlésszögének fordulója, valamint a Naphoz legközelebb eső pozíciója egybeesik azzal az időszakkal, amikor ez az égi objektum együttáll (téli napforduló), vagy oppozícióban áll (nyári napforduló) a Nappal. A ténylegesen a légkörre ható szerepe nem teljesen tisztázott az időjárás meghatározásban, mivel hatása nem mutatkozik meg egyértelműen a Föld légkörében, hiszen alapvetően nem egy nagytömegű égitest, hanem egy egész égi sáv elmosódott gravitációs teréről beszélünk, aminek a geometriai és tömegközéppontja található a Sagittarius A* helyén. Általánosságban kijelenthető, hogy az áprilisi, októberi, a decemberi enyhülések, január közepei csapadékhajlamok és a július végi általános évente jelentkező lehűlésben lehet fontos szerepe, viszont ezt a népi szokásokban, hagyományokban lehet tovább vizsgálni és magyarázni.

Földrengések
A Föld három folyadékrétegre osztható szét. A legbelső folyadékréteg a magma. A fölötte levő folyadékréteget képezik az óceánok és tengerek. A legkülső folyadékréteg pedig a légkör. A ciklonok és anticiklonok mindhárom rétegben jelen vannak. A földrengések és vulkánkitörések lényegében a magmának örvénylésén és fel-le mozgásán alapulnak.

A földrengések erősségét több bolygó szembenállása, vagy konjunkciója adja. A koordináták ismeretében ismert lesz a földrengés helyének megfelelő hosszúsági kör. Mindkét eseteben a Hold adja meg a rengés bekövetkeztének időpontját. Az időpont előrejelzése a legkönnyebb. Nagyjából 7-8 földrengés időpontját találjuk el a 10-ből, és a megadott hosszúsági fokokon.A helyszín előrejelzése már bonyolultabb. Sok esetben több helyszín is lehetséges a fent is említett 4-szeres felosztás miatt. A mostani Etna kitörés is a közelben tartózkodó Mars és Uránusz gravitációs terével van kapcsolatban.

Hosszútávú tervek
Az időjárás meghatározás módszere nem teljesen új. Imre Konfár elődjének tekinti Dávid Mihályt, aki ezen folyamatok naptár szintű elemzését végzi. A szikrát amin elindult a hőhullámok és a Nap közelében haladó bolygók szimmetriája adta. A legnehezebb pont az említett többszörös körmozgás levetítése volt a Föld térképére. Az időjárás meghatározás módszerével készített időjárási előrejelzések esetében úgynevezett beválási esélyt nem lehet a hivatalos és közismert numerikus meteorológiai modellekhez hasonlítani, mivel maga a módszer nem az aktuális mért adatokkal dolgozik. A beválási esélyt befolyásolja a bolygók helyzetének ismerete (a bolygók távolsága az előrejelzés tárgyát képező földrajzi helyétől), illetve azoknak a hatásoknak a pontos ismerete, amit a bolygók gravitációs tere okoz a légkörben. Itt nem beszélhetünk úgynevezett ensemble előrejelzésről és a beválási esély százalékban időben előre haladva sem tart az 50% felé, hanem időben és a szituációtól függően változó, aminek esetében a változás egyet jelent a módszer hibájával.

Egyik tervünk a hibák számának csökkentése. Ez úgy történik, hogy a meteorológiai állomások, obszervatóriumok által mért adatokra illesztjük az időjárás meghatározás által kiszámított elméleti hőmérsékleti, csapadék, stb. görbét és az eltérések okait elemezve utólag javítjuk a leíró egyenleteket. Ezzel együtt a műholdas megfigyelés és a számítások szerinti pozíciók egymásra illesztésével vizsgáljuk, illetve javítjuk a bolygók pozícióját. Mivel a beválási esély időben változik, de általánosságban elmondható, hogy a tartós hőhullámok, hidegbetörések és hidegfrontok érkezési dátumai a megfelelő számítási módszereket és a lehető legpontosabb egyenleteket alkalmazva a 2017 november végi állapot szerint elvileg napra pontosan meghatározhatók, de gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy 5 év, vagy 100 év időtávlatban gondolkodunk.

Másik tervünk az, hogy előrejelzéseinket eljuttassuk a turizmus, a vendéglátóipar, a mezőgazdaság, de az energetika területére is (téli földgáz tárolás). A veszélyes időjárási események által okozott balesetek, illetve megbetegedések időpontjaival a készenléti szervek (mentők, tűzoltóság, rendőrség) felkészülését is hetekkel, hónapokkal előre segítheti. Továbbá az orvosmeteorológiai jellegű megbetegedések, illetve az alvászavarokat kiváltó hatások figyelembevétele az orvostudományban új területeket nyithat, de egyben az orvosi ellátást is segítheti felkészülni a járványokra, illetve a tömeges megbetegedésekre, vagy balesetek gyakoriságának várható növekedésére.

Elérhetőségek:
Csengeri Zoltán:

Hivatalos végzettségem energetikai mérnök. Az időjárás előrejelezhetősége viszont mindig is érdekelt, ami az épületenergetika szakirányom szempontjából is fontos. A péceliek számára már egy évtizede jelzem előre a várható időjárást, de eddig csak a hivatalos meteorológiai modellekre és oldalakra tudtam hagyatkozni, de 2017 tavaszán megismerkedtem Konfár Imrével, aki a bolygók járása és csillagászati események közötti kapcsolatot kereste meg. Ezeken kívül már kisgyerekkorom óta érdekelt a számítógépek grafikus programozása, ami nagyban elősegítette azt, hogy Konfár Imrével közösen megvalósítsuk az új, bolygómozgásra épített időjárási modellt.

e-mail: zoltan.csengeri.stormchaser@gmail.com

Facebook: https://www.facebook.com/groups/PecelWeather/

Konfár Imre.

Végzetségem szerint vegyész vagyok. Most a helyi iskolában dolgozom. 2016-ban a maja naptár utáni kíváncsiság vezetett rá hogy a Merkúr nap együtt állás okozza a hőhullámokat. Lépésről lépésre alakult ki a körülöttünk lévő világkép hatással van a világunkra. Csengeri Zoltánt meggyőztem, ő az, aki mindezt számokba tudja önteni. Azóta ketten dolgozunk az időjárás meghatározásán és sok társtudományán.

e-mail: kszakall81@gmail.com

Facebook: https://www.facebook.com/groups/686691348202984/?ref=bookmarks